SZOCIALISTÁK

Fájás, nyomor és jóság hajtott össze,
Erős búzában gázolunk, kedves fegyverünk böködi tomporunkat -
Kedves fegyverünk, böködd csak szüntelen tomporunkat,
Hadd tudjuk meg újra és újra - nem győzünk semmikép véletlenül.

Nem sietünk, erősek vagyunk, tudjuk, kit miért állítunk törvény elé.
Tanácsot állunk a dombon, gyönge fürjek, nyulak búnak
            meg nyugodtan lábainknál -
Elmegy fölülünk a felleg, hogy észrevehessünk minden
            idegen repülőgépet.

Te délre mégy, te nyugatra, én pedig északra, Elvtárs!

1926 nyara [?]